Reakciómentes erő hajtómű

Kutatásaimban az elektromos energia közvetlen mechanikai energiává való átalakításával foglalkoztam. Kiindulóként a Thomas Brown féle 2,949,550 sorszámú szabadalmat használtam. Meglepő észrevételekre tettem szert:

A különböző elektrosztatikus rendszerekben magasfeszültségen “reakciómentes” erő jelentkezett.

Ez azt jelenti hogy az anód és katód nem teljesen egyforma erővel “vonzzák” egymást, hanem az egyik erő nagyobb. A két erő különbségét nevezem reakciómentes erőnek. A kiegyensúlyozatlan erőviszony azt eredményezi, hogy az egész rendszerre egy irányba ható erő jelentkezik, mely igyekszik mozgásba hozni a rendszert.

Ezt a jelenséget 3 hasonló típusú elektromechanikus meghajtó elkészítésére használtam fel a következő módon:

1. Elhelyeztem egymástól párhuzamosan egy szigetelt drótot valamint szigeteletlen hajszáldrótot. Hajszáldrót helyett lehet olyan vezető felületet alkalmazni amelynek éle van. Magasfeszültségre feltöltve erő jelentkezik a szigetelt dróttól a szigeteletlen felé. Ez igyekszik mozgásba hozni a rendszert, lásd 1. és 2. ábrák. Az ábrákon Fx-el jelöltem ezt a “reakciómentes” erőt.

2. Ilyen erőt úgy is létrehoztam, hogy a szigetelt drót helyett szigetelt felületet használtam, ez is egy elektromechanikus meghajtót alkot (a szigeteletlen vékony drót irányába igyekszik mozogni).

3. A rendszereket hermetikusan lezárva (3. ábra) szintén elektromechanikus meghajtót hoztam létre, csak ez valamivel kisebb erővel igyekezett mozgásba kerülni.

A hermetikus leszigeteltség bizonyítja az erő reakciómentes mivoltát mivel az elektródákat körülvevő médium nem mozoghat a lezárt térben. Lezáráskor a szigeteletlen vékony drót irányából kívül-belül vezető felületet helyeztem (3. ábra), míg a többi irányból szigetelő felületeket. Így jött létre a legnagyobb mértékű reakciómentes erő.

Az alábbi ábrákon látható néhány példa reakciómentes erőt létrehozó rendszerekről:

· Függ a polaritástól. Akkor a nagyobb az erő amikor a szigeteletlen hajszáldrót (vagy éles felület) a pozitív. Fordított polaritásnál is a szigeteletlen hajszáldrót felé jelentkezik az erő, csak akkor kisebb. Egyes körülzárt rendszereknél melyeknél ha a szigeteletlen hajszáldrót a negatív, meg is fordulhat az erő iránya ellenkező irányba és így már a szigeteletlen hajszáldrót felől a szigetelt elektróda felé fog hatni. Teljesen hermetikusan lezárt rendszereknél általában a pozitív elektróda irányába hat az erő.

· A vezetékek egymás közti távolságának (X) növelésével egy bizonyos mértékig nő majd csökken az erő. 50kV-on az optimális távolság 12cm.

· A szigetelésen átáramló szivárgóáramtól csökken, és meg is fordulhat az iránya. Nulla áramnál a legnagyobb. Ezt kisérleteimben tapasztaltam. Ha tehát a szigetelt elektróda szigetelőanyaga nem túl jó és az elektródák elég közel vannak egymáshoz akkor a rendszeren keresztül áram folyhat és megfordulhat az erő iránya.

· Ha a hajszáldrótok szabad végei ellenkező irányba állnak a szigetelt vezetéktől, megfordul az erő iránya.

· A szigetelt vezeték lehet szigeteletlen egy őt körülvevő szigetelő felületben (4.ábra). Ez azt jelenti hogy ha a két szigeteletlen elektróda közül az egyiket behelyezzük egy szigetelőanyagból lévő dobozba, akkor ettől az eletródától a szabadban lévő felé fog hatni a reakciómentes erő.

· Az erő az elektródák közti feszültség négyzetével arányos. Ezt kisérletekkel állapítottam meg.

· a f1/f2 növekedésével nő, minél kisebb a f2 annál nagyobb az erő, pl. 50kV-on f1=1mm, f2=0,15mm, f3=2mm. Ezt a jelenséget is kisérleteimben tapasztaltam.

· A rendszert körbe lehet zárni oly módon hogy a szigeteletlen hajszáldrót oldalán vezető felület kell hogy legyen, a többi oldalak pedig szigetelőek (3. ábra).

! Az erő akkor a legnagyobb, ha mindkét elektróda egy potenciálon van! Ez a legújabb kísérletem eredménye, itt nem folyik áram a rendszerben! Ha az elektródák a földhöz képest negatív potenciálon vannak, tehát elektrontöbblettel rendelkeznek, akkor a rendszer a hajszáldrót irányába mozog. Ha viszont a földhöz képest pozitív potenciálon vannak, ellenkező irányba, a szigetelt elektróda irányába mozog a rendszer. Egy meghajtót tehát két-két szigetelt elektródából és hajszáldrótból lehet létrehozni, melyek szimetrikusak, pl. egymás felé néznek a hajszáldrótok, és a rendszer két szélén állnak a szigetelt elektródát. Így a bal szigetelt elektróda és a bal hajszáldrót például a negatívak, a jobb hajszáldrót és a jobb szigetelt elektróda pedig a pozitívak. Ekkor a rendszer jobbra, a pozitív elektródák irányába fog mozogni, mégpedig áram nélkül, és az eddigi kísérleteim alapján a legnagyobb erővel!

A rendszer lényeges különbsége a Thomas Brown féle rendszerektől az, hogy szigeteletlen felület helyett szigetelt vezeték illetve szigetelt elektróda van használva és így megoldható a szerkezet érintésvédelme az 5. ábra alapján.

Szimmetrikus rendszerben a “kinn lévő” szigeteletlen hajszáldrótok földhöz képesti potenciálja lehet nulla. Tehát a “lebegő” tápfeszültség forrást meg lehet úgy alkotni, hogy a szigeteletlen vezetékek földhöz képesti potenciálja nullához tartson (pl. 5. ábra).

A reakciómentes erő kérdést vet fel az energiamegmaradás törvényében mert egy szabadban, légüres térben konstans befektetett teljesítménnyel (ami tarthat a nullához) a szerkezet folyamatosan egyenletesen gyorsulna, a sebessége az időben lineárisan nőne így időben négyzetesen nőne kinetikai energiája. Elérkezne az az időpont amikor a kinetikai energiája nagyobb lenne a befektetett energiától. Az energiamegmaradás törvénye csak valamilyen, a vákuumban létező energiával magyarázható. Ugyanis a szerkezet kinetikai energiája arányos az “átfutott” térfogat méretével. Ez ezt jelenti hogy ha a szerkezet keresztmetszete S, bizonyos időben X távolságot tett meg vákuumban, konstans táplálással (ami a nulla áram miatt tart a nullához) akkor a kinetikai energiája arányos S*X-el.

· Űrhajók, szatelitok meghajtása (a rakéta meghajtással ellentétben sohasem ürülne ki az üzemanyagtartály mert ez a meghajtás nem “lövell” ki anyagot az űrhajóból vagy a szatelitből)

· Helyből felszálló repülőgép meghajtása (elég nagy feszültségen felemelhet egy repülőgépet, a feszültség pedig lehet nagy a szigetelt elektróda miatt, ellentétben a Thomas Brown féle meghajtással)

· Általánosan hangtalan mozgást létrehozó meghajtásra (pl. hangtalan tengeralattjáró)

· Villanyáram előállítása (gyorsan, vákuumban forgatva a generátort). Mivel vákuumban bizonyos idő után egy erre kialakított forgó rendszer forgási sebessége nagyobb lehet az össz befektetett energiánál, a különbséggel meg lehetne “csapolni” a rendszert)

A következő videók azért érdekesek mert a hajszáldrótok szerepét izzók helyettesítik. Így szimuláltam hogy hogyan működne a szerkezet vákuumban. Az izzószálak az üvegbúrán keresztül nem tudják ionizálni a levegőt, viszont a reakciómentes erő mégis jelentkezik, ami azt bizonyítja hogy vákuumban is működne a rendszer.

A gyors forgónál a hajszáldrótok szabad végei ellenkező irányba állnak a szigetelt elektródától és itt megfordult a reakciómentes erő iránya és nagyobb lett az erő. Erre a jelenségre nem rég jöttem rá.

A következő videók két hermetikusan lezárt és kívülről teljesen leszigetelt forgó rendszert mutatnak be. Ez egy újabb bizonyítéka a reakciómentes erőnek, mert a hermetikusan lezárt rendszerben a médium nem mozoghat, így ion-szél már szóba sem jöhet.

A tér energiasűrüsége konstans. Ez az energia az elektromágneses és a nullpont energia összege. A magasfeszültségű rendszer kialakítása folytán a szigeteletlen vékony elektróda éleinél és hegyénél valamivel nagyobb lesz az elektromos tér energia sűrüsége mint a környezetben, így itt ritkább lesz a nullpont energia sűrüsége. Ennek következménye hogy reakciómentes erő keletkezik abba az irányba amerre ritkább a nullpont energia sűrüség. A rendszert tehát a nullpont energia "tolja" a hajszáldrótok hegyein keresztül. A nullpont energia sűrüsége a hajszáldrótok hegyes végeinél a legkisebb, így mikor azok ellenkező irányba állnak a szigetelt elektródától, megfordul az erő iránya. Kísérleteim alapján a következő egyenletet kaptam a reakciómentes erő számolására:

Végül bemutatom hogy hogyan képzeltem el egy térhajtóműves repülőgépet:

A repülőgépet 3 számítógéppel vezérelt magasfeszültséget előállító elektronika táplálja, így a 3 különböző irányba ható erő segítségével könnyen manőverezhet. A felbecsült szükséges feszültségek pár 10 MV, de mivel a minőséges szigetelőkön keresztül nem folyik áram, hatékony elektronikák segítségével a fogyasztás kicsi lehet.

Befektetőt keresek szabadalmam nemzetközi levédéséhez, valamint a rendszer továbbfejlesztéséhez. Ha a szerkezet felszállna, a világűrbe is kirepülne mert ez az efektus vákuumban is jelentkezik. Ma már elég fejlett a technika az elektronika könnyű, kis méretben való megvalósításához, hogy a szerkezet mindenestül felrepüljön.